Vasárnap Kristóf és Milu felléptek a városnapokon. (néptánc)
Fél kettőre kellett odaérni.
Már a délelőtt sem úgy alakult, ahogy szokott, de ez Murphy...ha időre kell menni valahová, minden csúszik...
A gyerekek nem 7-kor keltek ahogy általában,hanem 9-kor, így csúszott a reggeli, ezzel párhuzamosan az ebéd is, mert én a régi "időszámítás" szerint főztem, nem az órát néztem...
Óóóó még csak most reggelizek, van idő bőven....mi?...hogy???...már fél 11???
Basszus...
Ok, gyors ebéd, leves nem lesz, rántott husi, sült krumpli.
Gyors evés, ami falatozásnak sem mondható, mert ugye későn reggelizek...
Ádi öltözik egyedül, szokás szerint fordítva veszi fel a pólót, semmi gond,megszoktam, majd a kapuban megfordítom...
Keresi a cipőjét...már az összes cipő az előszoba folyosóján van, de csak nem találja...majd ha a hazaértünk, visszapakolunk...
Hajam vizes, és.......nincs egy rongyom amit felvegyek!!!!!!!!
Deni készülődik a fürdőben, esélyem sincs bejutni.
Dorka már evett, gyors öltözés, és örülés, hogy ő ott marad még ahová teszem. (halk ima azért, hogy ne nyálazza köldökig magát, mire elindulunk)
Fiúknak segíteni felöltözni csinibe, hogy a vasalás ne váljon felesleges munkává---öltönygatya, fehér ing, "makkos" cipő.
4-ből 4 gyerek kész! Istennő vagyok!
Készülődnék én is, de 4-ből kettő eltűnik!
- Hol vannak? kérdezem Denit
- Motoroznak! mondja, a legnagyobb nyugalommal...persze, nem ő vasalt és ő nem tudja, hogy NINCS csiniből váltóruha!
- AZONNAL GYERTEEEEK BEEE!!!!!
Bepakolni innivalót, nedves törlőt, papírzsepit, túlélő nasit, 3 esőkabátot, egy babakocsi esővédőt, Dorkának váltóruhát, meleg ruhát, sapkát, pelenkát...kb ennyi...
Gyerekeket kiterelni, ajtó bezár, ajtó kinyit, babakocsi bent maradt. Ajtó újra bezár.
Elindulunk, beborul az ég. Király, szedjük a lábunkat!
Időben odaérünk, gyerekek elmennek az osztállyal még egyet próbálni.
Puszi, anya vagy apa megy majd értetek, ha elkerüljük egymást mégis, akkor ITT találkozunk!
Ha tömegbe megyünk,mindig van A-B terv elveszés esetére.
Fellépnek Kristófék, ügyesek, szépek! Büszke vagyok nagyon!
Közben Ádám 2x leönti magát piros jégkásával...semmi gond, tuttti folttisztítóm van!
Kristófék lejönnek a színpadról, megyek érte, jól megölelgetem!
Érkeznek Miluék! Ők is ügyesek, büszke vagyok és kissé meglepett...Milu fekete gyatyája sáros....kb. térdig...elesett a színpadra lépés előtt...ennyi erővel motorozhatott is volna otthon!
Közben elered az eső, beszorulunk a sátorba a babakocsival és a 3 gyerekkel. Sokan vannak mögöttünk.
Vége a táncnak, taps, büszkeség, mennénk Miluért de benőtt a tömeg...Deni próbálja kiszabadítani a babakocsit, nem igazán megy. Mondom, szaladjon Miluért a színpad mögé.
Én a 3 kicsivel, babakocsival, jégkásával kimászom a tömegből az esőbe. Esővédő a babakocsira, esőkabát a nagyokra.
Deni visszajön.
Milu sehol!
MI?????
Menj vissza a Műv.házba!
Megnézte, nincs ott!
Levert a víz, mert a megbeszélt helyen állok, Millu oda sem jött!
Kb 10 perc telt el.
Az eső szakadatlan esik, rajtam csak egy vékony felső, zokniig eláztam az esőben...
Jó, hogy esik...nem látják, hogy sírok...
Pedig ismerős helyen vagyunk, sok az ismerős, tudom, hogy BAJ nem lehet, nem veszhet el, max. a tömeg miatt lassú az egymásra találás, de mégis...aggódom!
Milu még mindig sehol.
Rossz, nagyon rossz a tehetetlenség, mert mennék, kutatnám, hol van a gyerek, de őrzöm a másik hármat...toporgok.
Izzadtatok már esőben? Én kb. 2 litert...idegességemben...mondom, hogy jó az eső, nem látszik a könnyek mellett az izzadság sem...
Pár perc óráknak tűnik.
Aztán jött Milu, kezében egy papírtálca, rajta 2 palacsinta.
- Anya, kaptunk ingyen kajajegyet a fellépésért, és az egyik anyuka megmutatta, hol lehet beváltani!
SOHA ilyen nem volt, sőőőőt én vagyok az a tipikus para-anya aki vett 100 db műanyag karkötőt, amire a gyerek nevét, adatokat fel lehet írni hasonló helyzetekre.
Most nem volt rajuk...
Hazafelé még 1x eláztunk, mi felnőttek, de már mindegy volt. A fiúk az összes pocsolyát kipróbálták, térdig vizesek lettek, de nem érdekelt! Teljes volt a létszám.
Otthon azért újra (ki tudja, talán századszorra) is megbeszéltük a szabályokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése